Szeretettel köszöntelek a Szentpáliak klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szentpáliak klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szentpáliak klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szentpáliak klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szentpáliak klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szentpáliak klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szentpáliak klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szentpáliak klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1956. Emlékére ( Nemzeti Évfordulók Titkársága honlapjáról.)
1953 nyarára Magyarország gazdasági válságba került,
melyhez nagyfokú belső elégedetlenség járult. Ezt azonban Rákosi Mátyás
(1892–1971) és a kommunista párt vezetői nem vették, vagy nem akarták figyelembe
venni. A szovjet vezetés Moszkvába hivatta a magyar pártvezetőket, ahol Rákosit
arra utasították, hogy adja át a miniszterelnöki posztját Nagy Imrének
(1896–1958). Nagy Imre kampányprogramjában bejelentette az iparosítás
csökkentését, az életszínvonal emelését, az internálótáborok megszüntetését, és
azt, hogy lehetővé válik a parasztok kilépése a termelőszövetkezetekből. Nagy
Imre azonban munkáját csak másfél évig végezhette, mert a moszkvai segédlettel
ismét megerősödött Rákosi irányította pártvezetés 1955-ben leváltotta, majd a
pártból is kizárta. Az országban egyre nőtt az elégedetlenség, az
értelmiségiek egyre gyakrabban adták jelét nemtetszésüknek, fórumuk a Petőfi Kör
lett. 1956. október elején a magyarországi egyetemeken már sorra fogalmazták
követeléseiket a változást akaró diákok. A legaktívabbak a Műszaki Egyetem
hallgatói voltak. Október 22-i éjszakai gyűlésükön pontokba szedett követeléseik
között az alábbiak voltak a legfontosabbak: Arról is határoztak, hogy október 23-án békés
felvonulást rendeznek követeléseik alátámasztására. A felvonulást végül is
engedélyezte a belügyminisztérium. Az egyetemi ifjúság először a pesti
Petőfi-szoborhoz, majd Budára, az 1848-49-es szabadságharc legendás hírű
tábornoka, Bem szobra elé vonult, ahol felolvasták követeléseiket. Innen a tömeg
a főváros lakóival kiegészülve a Parlament elé ment, ahol a mintegy 200 ezer
főnyi sokaság követelésére Nagy Imre mondott beszédet. A beszéd csalódást
okozott, mert bár Nagy Imre elismerte a követelések jogosságát, a kibontakozást
a kommunista párton belüli változások útján képzelte el. A tömeg jelentős része
ezután a Magyar Rádió elé vonult, mert azt akarta elérni, hogy követeléseiket a
rádióban beolvassák. Közben elhangzott a Rákosi helyére állított Gerő Ernő
rádióbeszéde, amely sértegető hangnemben szólt a tüntetőkről. Az elégedetlenség egyre fokozódott, az épületben
tartózkodó ÁVH-őrség és a tömeg között fegyveres harc tört ki, megkezdődött a
Rádió ostroma. A tüntetőkhöz a munkáskerületek fiataljai nagy számban
csatlakoztak és ledöntötték a városligeti 10 méter magas Sztálin-szobrot. A
Rádió épületét hajnalra elfoglalták a felkelők. A közel egy évtizedes nyomasztó személyi kultusz és a
szovjet érdekeket szolgáló diktatúra ellen elemi erővel robbant ki a forradalom
ezen a napon. Október 24-én Nagy Imre lett a miniszterelnök,
ugyanakkor a szovjet csapatok bevonultak a fővárosba. A zömében
munkásfiatalokból álló fegyveres csoportok felvették velük a harcot. A tömegek
október 25-én a Parlament elé mentek tüntetni, ahol sortűz fogadta
őket. Rövid időn belül sorra alakultak a felkelés politikai
szervei, a forradalmi bizottságok, a gyárakban pedig a munkástanácsok. A
forradalom az egész országra kiterjedt. Megkezdődött a termelőszövetkezetek
felszámolása. Több vidéki városban az ÁVH fegyveresei sortüzekkel próbálták
megállítani a tüntetőket. Október 27-én Nagy Imre új kormányt alakított, október
28-án bejelentették a tűzszünetet és feloszlatták az ÁVH-t. Másnap megkezdődött
a szovjet csapatok kivonása Budapestről. Október 30-án kiszabadult a Rákosiék által
életfogytiglani börtönre ítélt katolikus hercegprímás, Mindszenty József, aki
jelentős befolyással rendelkezett a vallásukat csak titokban gyakorolható
nagyszámú katolikus hívő között. Ezekben a napokban sorra alakultak az új pártok, új
kommunista párt jött létre Magyar Szocialista Munkáspárt néven, vezetői között
található Kádár János és Nagy Imre is. Közben folyamatosan érkeztek Magyarországra a szovjet
csapatok, mire válaszként november 1-jén a kormány bejelentette, hogy
Magyarország kilép a Varsói Szerződésből és kinyilvánította az ország
semlegességét. November 3-án az egész országban megindult az élet, kinyitottak
az üzletek, a gyárakban és a hivatalokban megkezdődött a munka. Ugyanezen a
napon Maléter Pál honvédelmi miniszter vezetésével magyar kormányküldöttség
utazott a tököli szovjet főhadiszállásra tárgyalni a szovjet csapatok
kivonulásáról, azonban a helyszínen letartóztatták őket. Az egész országon végigsöprő megmozdulásokat csak a
szovjet csapatok közreműködésével tudták elfojtani, amelyek november 4-én
hajnalban indítottak koncentrált támadást Magyarország ellen. A hősiesen küzdő
forradalmi erők ellenállását a hatalmas túlerő hamarosan megtörte. Nagy Imre és
néhány közeli munkatársa családtagjaival együtt a jugoszláv követségen kapott
menedéket. Ugyanezen a napon Kádár János bejelentette egy szovjetbarát kormány
megalakulását. Bár a fegyveres ellenállást elfojtották, a munkások a
munkástanácsok irányításával hónapokig szegültek szembe a
Kádár-kormánnyal. A forradalmi kísérletet – amelyben országszerte közel
2700 személy halt meg – véres megtorlás követte, amelynek 229 ember esett
áldozatul. Sok ezren kerültek börtönbe és több mint 200 000 honpolgár
kényszerült emigrációba. Nagy Imre és társai – miután a Kádár-kormány szabad
elmenetelüket ígérte – elhagyták a jugoszláv követséget. A szovjet
titkosszolgálat azonban azonnal letartóztatta, és Romániába szállította őket.
Itt egy ideig házi őrizetben voltak, majd visszahozták őket Magyarországra.
1958. június 16-án Nagy Imrét többi társával, köztük Maléter Pál honvédelmi
miniszterrel együtt kivégezték. Az 1956-os forradalom a magyar nép legnagyobb XX.
századi tette volt, ezért válhatott október 23. a széthulló Kádár-rendszer
idejében jelképpé. 1989-ben ezen a napon kiáltották ki Magyarországon a
köztársaságot.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!